EN
Hogyan működnek az egyszerhasználó, nem szövettájú köpenyek növényvédő szer gátjaként
Szerkezet, pórusméret és elektrosztatikus kötés a növényvédő szer ellenállásban
A nem szőtt eldobható védőruhák fizikai akadályokon és elektrosztatikus tulajdonságokon keresztül nyújtanak védelmet a növényvédő szerekkel szemben. Az SMS anyagszerkezet (spunbond-meltblown-spunbond) általában 10 és 50 mikron közötti pórusokkal rendelkezik, amelyek kiszűrik a nagyobb részecskéket, például a száraz növényvédő szert. A kisebb cseppeket illetően a középső, meltblown réteg végzi a legtöbb munkát. Ez a réteg ugyanis elektrosztatikus töltéssel rendelkezik, amely magához vonzza az ellenkező töltésű növényvédő szer-részecskéket. Hatékonyan működik alacsony nyomású permetekkel és porrészecskékkel szemben általában. Ám van egy buktató. A szálak elrendezése nem tökéletes, így néha apró csatornák keletkeznek, ahol a szennyeződések átjuthatnak, különösen akkor, ha a viselő mozog vagy lehajol. Egy másik probléma páratartalommal rendelkező éghajlaton merül fel. A polipropilén anyagok elektrosztatikus töltése kb. 60%-os relatív páratartalom felett elkezd csökkenni, jelentősen csökkentve ezzel a hatékonyságot. Egy friss tanulmány kimutatta, hogy a teljesítménycsökkenés trópusi időjárási körülmények között akár 37% is lehet.
Miért hibásak a standard egyszerhasználatú nem szőtt overallok folyadékformulák ellen
A hagyományos SMS védőruhák bevonat nélkül egyszerűen nem elegendőek folyékony növényvédő szerekkel való munkavégzésnél, mivel túl porózusak, és nem rendelkeznek azokkal a folyamatos gátoló rétegekkel, amelyek valóban kizárják az anyagokat. Ezek az emulgeálható koncentrátumok (EC) és szuszpenziós koncentrátumok (SC) felületaktív anyagokkal vannak megtöltve, amelyek alapvetően csökkentik a felületi feszültséget, így a folyadékok kapilláris hatás révén könnyedén átjuthatnak a szálak közötti apró réseken. A helyzet tovább romlik, amikor a dolgozók mozognak, nyomást gyakorolnak, vagy szennyezett talajhoz érnek, például amikor leereszkednek a permetezett mezőkben. Tesztek kimutatták, hogy ezekben a valós körülmények között az anyagok felszívódása jelentősen megnőhet, akár nyolcszorosára is emelkedhet a statikus állapothoz képest. Még akkor is, ha a glifozátot a javasolt koncentrációban keverik felületaktív anyagokkal, tanulmányok majdnem teljes áthatolást észleltek a szabványos SMS anyagon belül mindössze tizenöt perc alatt. Ilyen eredmények jól mutatják, mennyire sebezhetők ezek az anyagok a normál mezőgazdasági munkafolyamatok során.
Egyszer használatos nem szőtt overallok tesztelési szabványai és valós körülmények közötti teljesítménye
ASTM F739-23 és ISO 6529: Mit jeleznek a növényvédő szerek áthatolásáról
Az ASTM F739-23 és az ISO 6529 a kémiai anyagok védőszöveteken keresztüli áthaladásának értékelésére szolgáló legfontosabb szabványok közé tartozik. Ezek elsősorban a „átörési időre” koncentrálnak, amely azt az időpontot jelöli, amikor a szennyező anyag először megjelenik a anyag belsejében. Azonban ezek a laboratóriumi tesztek nem képesek figyelembe venni az összes olyan tényezőt, amelyekkel a dolgozók mindennap szembesülnek. A valós körülmények közé tartozik például a test izzadsága, a mozgásból eredő súrlódás, valamint fizikai igénybevételi pontok, amelyek egyszerűen nem jelennek meg a szabályozott környezetekben. A probléma akkor válik nyilvánvalóvá, amikor tényleges terepi adatokat vizsgálunk. Még azok a védőköpenyek is, amelyek megfelelnek a tanúsítási követelményeknek, bizonyos növényvédő szerkeverékek négy órás kitettsége után is lehetővé tehetik a kémiai anyagok átjutását 0,1 mikrogramm négyzetcentiméterenként per perc felett. Ez az eltérés a laboreredmények és a valós helyzetek között hangsúlyozza, hogy a terepi személyzetnek többre van szüksége csupán papíralapú tanúsításoknál, amikor munkakörnyezetük biztonságáról döntenek.
Tovább az átörési időn: Miért fontos a kumulatív permeáció a terepi használat során
Csak a áttörési időre összpontosítva nem mond el az egész történetet a munkavállalók valós kockázatairól. Fontosabb a kumulatív permeáció, ami alapvetően azt jelenti, hogy mennyi növényvédő szer jut át valójában a védőruhán az idő során. Vegyünk például egy overallt. Laboratóriumi körülmények között ugyan képes lehet visszatartani a glifozátot körülbelül egy órán át, de miután valaki egész nap a mezőben dolgozik, a vegyi anyag körülbelül 12%-a mégis átjuthat a ruhán a testhő, az állandó mozgás és a ruha anyagának elhasználódása miatt. Azoknak a hosszú távú tanulmányoknak az eredményei, amelyek az ilyen vegyi anyagoknak éveken keresztül kitett embereket vizsgálták, komoly későbbi problémákat mutatnak ki, beleértve az izmok és az agy működésének zavarait is. Amikor a vállalatok kezdik mérni a kumulatív permeációt, nemcsak azt, hogy valami gyorsan át tud-e hatolni, akkor hosszabb távú védelmet fontolgatnak, nemcsak a percekig tartó minimum előírások teljesítését.
Növényvédő szerek formuláinak hatása a egyszerhasználatú nem szőtt overall integritására
EC és SC készítmények összehasonlítása: felületaktív anyagok és oldószerek, amelyek rontják a gátteljesítményt
Az Emulgeálható Koncentrátumok (EC) és a Szuszpenziós Koncentrátumok (SC) hatása a védőruhákra lényegesen különbözik e két formulatípus között. Az EC termékek belsejében találhatók olyan szénhidrogénalapú oldószerek, amelyek idővel ténylegesen elkezdik lebontani a polipropilén rostokat. Mi történik ekkor? A pórusok körülbelül 40%-kal tágulnak ki az expozíció során, így a védőréteg sokkal gyorsabban meghibásodik, mint normál esetben. Másrészről, az SC formulációk másképp működnek. Olyan anyagokat használnak fel, mint például az alkilfenol-etoxilátok felületaktív anyagként, amelyek segítenek a szilárd részecskék megfelelő szuszpendálásában. Ez drámaian csökkenti a felületi feszültséget, néha akár 30 mN/m alá is, így a folyadékok nem cseppként, hanem könnyebben terülve viselkednek a felületeken. Itt jön a legérdekesebb rész: annak ellenére, hogy az EC-k gyorsabban áthatolhatnak a védőrétegen (körülbelül 15 perc alatt, míg az SC-k kb. 45 percig tartanak az ASTM F739-23 tesztek szerint), az SC-k is sajátos problémákat jelentenek, mivel kapilláris hatáson keresztül hatolnak át az anyagokon. Ez azt jelenti, hogy a szennyeződések lassan, észrevétlenül jutnak be a szövetekbe, egészen addig, amíg már túl késő.
A hígítás mítosza cáfolva: Glyphosát–felületaktív anyag keverékek és realizmus alapú expozíciós helyzetek
Sok mezőgazdasági dolgozó még mindig úgy gondolja, hogy ha a glifozátot felületaktív anyagokkal hígítják, valahogy minden biztonságosabbá válik. Ám itt van a dolog lényege azokkal a POEA felületaktív anyagokkal, amelyeket gyakran használnak: továbbra is elvégzik a feladatukat, vagyis csökkentik a felületi feszültséget akár nagyon alacsony koncentrációban is, néha mindössze 2%-os arányban. Amikor az emberek ezeket a keverékeket elkészítik, permetezik a földeken, vagy gépek karbantartásán dolgoznak, apró fröccsenések állandóan előfordulnak. Ezek a csekély expozíciók fokozatosan rongálják azt a védelmet, amely megakadályozza a védőruhák kémiai anyagok felvételét. Tényleges mezőgazdasági körülmények között végzett tesztek is aggasztó eredményt mutattak: kb. 8 esetben 10-ből a vegyi anyagok már egy órán belül áthatolnak a védőfelszerelésen, amint azok hígított keverékkel érintkeznek, mivel a felületaktív anyagok segítik a glifozátot behatolni a szövetrétegek apró lyukaiban. Ne feledjük emellett a mindennapi feladatokat sem, mint a tartályok tisztítása vagy meghibásodott permetezők javítása, ahol a dolgozók sokkal hosszabb ideig és nagyobb nyomás mellett érintkeznek a vegyszerekkel. Mindez azt jelenti, hogy az egyszerű hígítás nem elegendő védelem a vegyi anyagok mezőgazdasági körülmények közötti valós expozíciója ellen.